1

A REM-alvás során – a mély alvás során, amikor a legtöbb felidézett álom történik – a szem továbbra is mozog, de a test többi izma leáll, esetleg a sérülések megelőzése érdekében. A Torontói Egyetem idegkutatói, Patricia L. Brooks és John H. Peever, PhD egy kísérletsorozatban megállapították, hogy a gamma-aminovajsav (GABA) és a glicin nevű neurotranszmitterek patkányoknál REM-alvási bénulást okoztak azáltal, hogy “kikapcsolták” az agyban azokat a speciális sejteket, amelyek lehetővé teszik az izmok aktivitását. Ez az eredmény megfordította azt a korábbi vélekedést, hogy a glicin magányosan gátolja ezeket a motoros neuronokat.

“A tanulmány eredményei mindenki számára fontosak, aki valaha is figyelt már alvó háziállatot rángatózni, akit megrúgott az ágyban fekvő partnere, vagy aki ismert valakit, aki narkolepsziás alvászavarban szenved” – mondta Dennis J. McGinty, PhD, viselkedési idegtudós és alváskutató a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen, aki nem vett részt a tanulmányban. “Az alvással összefüggő bénulásban szerepet játszó neurotranszmitterek és receptorok azonosításával ez a tanulmány lehetséges molekuláris célpontok felé mutat az alvással összefüggő mozgásszervi rendellenességek kezelésének kifejlesztéséhez, amelyek gyakran legyengítőek lehetnek” – mondta

A kutatók az alvó patkányok rágásáért felelős arcizmokban mértek elektromos aktivitást. A trigeminális motoros neuronoknak nevezett agysejtek közvetítik az agy mozgásra vonatkozó üzenetét ezeknek az izmoknak. Korábbi kutatások szerint a motoros neuronokban lévő ionotróp GABAA/glicin receptoroknak nevezett neurotranszmitter receptorok okozták a REM-alvás bénulását. Amikor azonban a kutatók blokkolták ezeket a receptorokat, a REM-alvási bénulás továbbra is bekövetkezett.

A kutatók megállapították, hogy a REM-alvási bénulás megelőzéséhez mind az ionotróp receptorokat, mind a metabotróp GABAB-receptorokat, egy másik receptorrendszert blokkolniuk kellett. Más szóval, amikor a motoros sejteket elvágták a GABA és a glicin minden forrásától, a bénulás nem következett be, így a patkányok nagyfokú izomaktivitást mutattak, amikor az izmaiknak inaktívnak kellett volna lenniük. Az adatok arra utalnak, hogy a két neurotranszmitternek együtt kell jelen lennie ahhoz, hogy a motoros kontrollt alvás közben fenntartsák, ahelyett, hogy külön-külön működnének.

A felfedezés különösen hasznos lehet azok számára, akik REM alvászavarban szenvednek, egy olyan betegségben, amely miatt az emberek eljátsszák az álmaikat. Ez súlyos sérüléseket okozhat a betegeknek és a környezetükben élőknek. Emellett gyakran a neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór korai jelzője is.

“Különösen fontos megérteni, hogy pontosan milyen mechanizmus áll e vegyi anyagok REM-alvászavarban betöltött szerepe mögött, mert az ebben szenvedők mintegy 80 százalékánál végül neurodegeneratív betegség, például Parkinson-kór alakul ki” – tette hozzá a tanulmány szerzője, Peever. “A REM alvási viselkedési zavar ezeknek a betegségeknek a korai jelzője lehet, és gyógyítása segíthet megelőzni vagy akár megállítani a kialakulásukat” – mondta.

A tanulmányt a Kanadai Egészségügyi Kutatási Intézetek és a Kanadai Nemzeti Tudományos és Műszaki Kutatási Tanács finanszírozta.

A tanulmányt a Kanadai Egészségügyi Kutatási Intézetek és a Kanadai Nemzeti Tudományos és Műszaki Kutatási Tanács finanszírozta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.